A native hirdetés mint kifejezés tízből kilenc embernek valószínűleg semmit nem mond, pedig találkozni mindenki találkozott vele: az elmúlt években elterjedt olyan hirdetési megoldásról van szó, aminek a lényege az olvasó megtévesztése. A hirdetés nem hagyományos helyen és formában, bannerként jelenik meg, hanem az adott újság tartalmába ágyazva. A felületes szemlélőnek, az olvasók döntő többségének nem is tűnik fel, hogy nem az újság és a szerkesztőség által hitelesített, a szakmai és etikai szabályok betartásával készült valódi tartalmat, hanem egy hirdetői üzenetet lát. Sokszor a mégoly apró jelzés is hiányzik, a hirdetők ma élhetnek a korábban elképzelhetetlen és tiltott lehetőséggel, hogy tematizáljanak, megszabják mikor és milyen tartalmú cikk jelenik meg az újságban. Ezek elkészítése ráadásul más, fontosabb, szerkesztői szempontok alapján prioritást élvező témáktól von el egyre komolyabb szerkesztőségi energiát, miközben sérül az újság hitelessége, csorbul az újságírók integritása, az olvasót pedig átverték. A Politis elutasítja a tisztességtelen hirdetések gyakorlatát, a tartalom és a hirdetés bárminemű összemosását.

 

Eközben az online médiából ma hiányoznak a szakújságírók, olyan témáknak nincs sok helyen valódi gazdája, mint az oktatás, az egészségügy vagy a környezetvédelem. Az ingyenes tartalomra épülő rendszerben a szerkesztőségek egyszerűen nem engedhetik meg maguknak az ilyen szintű szakosodást, azt, hogy legyenek kizárólag egy szakpolitikai kérdéssel, de azzal elmélyülten, nagy tudást felhalmozva foglalkozó újságíróik. Pedig enélkül sokszor jó kérdéseket sem tudunk feltenni, és persze hiányzik a kapcsolati háló és sokszor a bizalmi tőke is ahhoz, hogy fontos információkhoz hozzájussunk. A Politis a legfontosabb közéleti témákra szakújságírókat állít.